Mezőkovácsháza Békés megye déli részén elhelyezkedő 5200 lélekszámú kisváros, a 18 települést magába foglaló mezőkovácsházi kistérség központja, járásszékhely település.
A mezőkovácsházi kistérség (járás) természetföldrajzi szempontból az Alföld nagytáj dél-keleti részén, a Körös-Maros középtáj Csanádi-hát és Békési-hát kistájain terül el. A vidék tengerszintfeletti magasságú lösziszappal fedett hordalékkúp-síkság, tökéletesen sík terület, a szintkülönbségek minimálisak. A felszínt a Maros, a Tisza és a Körös folyók munkája alakította. Tengerszint feletti magassága kb. 80-105 m közötti.
Éghajlata száraz-kontinentális éghajlat, az évi napsütéses órák száma 2300 fölött van, csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ugyanis a területtől légvonalban mindössze 60–70 km-re emelkednek az Erdélyi-szigethegység igen magas, 1800 métert is meghaladó láncai (Béli-hegység, Bihar-hegység, Vigyázó-hegység), ezért megugrik az éves csapadék-mennyiség, 550–600 mm-re.
A térség jelentősebb vízfolyása a Száraz-ér, amely 44 km hosszan kanyarog a tájban. Nagyobb mellékvizei: a Cigányka-ér (16 km, 40 km2) és a Kutas-ér (30 km, 143 km2) Kiágazik belőle a Mezőhegyesi-Élővíz-csatorna (42 km 246 km2) A vízfolyások vízjárását kisvizek idején mesterségesen irányítják. A térség egyetlen természetes eredetű állóvize a 4 ha vízfelülettel rendelkező Boda-tó, mely korábban gyógyiszapjáról volt híres, most gazdag növény- és állatvilága figyelemre méltó. Kedvelt horgászparadicsom.
A talajvizet 2-4 m között mindenhol elérjük. A felszín alatt kiváló minőségű ivóvíz és termálvíz halmozódott fel. A Körös-Maros köze legjobb vízadói itt, a Maros hordalékkúp területén – átlagosan 100-200 m-es mélységben – helyezkednek el. A térség – ivóvíz-beszerzési szempontból – legjelentősebb vízföldtani egysége a Maros hordalékkúp, melynek egyharmada Magyarország, kétharmada Románia területén található. A térségben több helyen jellemző a 70 C fok hőmérsékletet meghaladó termálvíz. Mezőkovácsháza felújított termálkútjából 80 C fokon tör elő a színéről Borostyán néven gyógyvízzé minősített, kiváló gyógyhatású termálvíz.
A térség fontos nemzeti értéke a humuszban gazdag termőföld. Itt alakult ki a legjobb minőségű mezőségi talaj, a feketeföld. A Délkelet-alföld sajátos hangulatú tájain számtalan országos, sőt nemzetközi jelentőségű természeti érték található. Ezek közül a legjelentősebb a teljes területén fokozottan védett, mindössze 21 hektáros Tompapusztai löszgyep, amely kis kiterjedése ellenére felbecsülhetetlen természeti értékekkel bíró, a Száraz-ér egy nehezen megközelíthető kanyarulatában a beszántástól megmenekült terület, melyet 1979-ben fedezett fel Csathó András János battonyai muzeológus. Itt található Magyarország legnagyobb összefüggő, zonális helyzetű ősi löszpusztarét állománya, amely egy alföldi löszháton, a Csanádi-háton, nem pedig szikes pusztai környezetben helyezkedik el. A löszpuszta növény- és állatvilágának gazdagsága az esőerdőkéhez hasonlatos. A Tompapusztai löszgyep egyike a különleges életmódú, Magyarországon jelenleg mindössze tíz helyről ismert magyar földikutya (Nanospalax hungaricus) előfordulási helyeinek. A térség természetföldrajzi adottságainak, valamint a folyók természetalakító tevékenysége során kialakult jellegzetes tájszerkezetének védelmét és gondozását a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága látja el.
Mezőkovácsháza megközelíthetősége
A térség egy-egy fontos vasúti és közúti tranzitfolyosó közé esik. A TEN-T maghálózati elemeknek besorolt M5-M43 autópályák és a Budapest-Lőkösháza vasútvonal egyaránt az EU magzóna és Dél-Erdély/Bukarest/Constanta/Bulgária/Törökország között teremt igen fontos kapcsolatot, ezek a folyosók jelenleg is fejlesztés alatt állnak. A térség szempontjából fontos lenne a minőségi ráhordó hálózat megléte. Azonban a térség közúti infrastruktúrája fejletlen. Csak alsóbbrendű utakon lehet megközelíteni, amelyek állapota változó, viszont egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le. A 47-es főútra Orosházánál, az M43-as autópályára Csanádpalotánál lehet felcsatlakozni, így kiemelt jelentősége van a térségben a Csongrád-Csanád megyébe és az Orosházára vezető alsóbbrendű utaknak. A 4434-es út Gyulával és Makóval köti össze Mezőkovácsházát, amely út felújítása jelenleg is folyamatban van. A 4428-as felújított út Orosházával köti össze a várost, amely Mezőkovácsházától a 4429-es számú útban folytatódik tovább Battonya irányába a román határhoz. Vasúti közlekedés tekintetében Mezőkovácsháza a 121-es Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Újszeged egyvágányú, csak Kétegyháza-Békéscsaba között villamosított, normál nyomtávú vasúti mellékvonal mentén helyezkedik el. A 121-es vonal Kétegyházánál csatlakozik rá a kiemelt Budapest-Lőkösháza tranzit vasúti vonalra.
